Külsőrekecsin a Szeret folyótól nyugatra, a fő úttól tizenkét kilométerre, a Bankojé patak völgyében fekszik. A falu kb. 2500 lélekszámot számlál ma. A rege úgy tartja, hogy a tatárbetörések idején egy ember kimenekült ide az erdő alá és mivel nagyon megtetszett neki ez a hely, egy morzsa földre épített egy morzsa házat ezzel megvetve alapjait a mai falunak.
Moldvai csángók – Ceangăii din Moldova – Moldauercsángós
Csángó magyarok a falu lakosai, akik mind a mai napig az archaikus magyar nyelvet beszélik. Földműveléssel és állattartással foglalkoznak, bár helyzetük speciális, mert az 1945-ös agrárreform ezt a falut kihagyja. Viszont elveszi tőlük az eddig művelt jó földeket, állataiknak nem ad legelőt. Így még ma is véres verejtékkel és rengeteg munkával dolgozza meg ki-ki a földjeit, mert a nagyapák örökségét veszni hagyni nem szabad. A falu első iskolája 1896-ban nyitja meg kapuit. 1911-ben megnyílik az óvoda. 1949-1953 között magyar nyelvű oktatás is folyik az iskolában. Dimény Ferenc és felesége Mária, háromszéki házaspár, akik ebben az időben betűvetésre tanítják a gyerekeket. Ők ma Komollón – Sepsiszentgyörgy mellett – élnek. Felkerestük őket, visszaemlékezéseik alapján úgy érezzük, mintha megállt volna az idő. Az 1960-as években felépül az iskola új épülete, de ebben már csak román nyelven folyik a tanítás. Az 1990-es esztendő itt is elindítja a változást. Szó sem lehet arról még, hogy hivatalosan bevezessék az iskolába a magyar nyelvet, de a haladó szellemű Szarka család helyet ad nyári, egyhónapos magyar nyelvű foglalkozásoknak. A pusztinai születésű Szőcs Anna egy magyarországi barátnőjével, Dessewffy Annával vállalták ezeknek megtartását. 1996-ban átvette a stafétabotot Sólyom Ferenc, miskolci tanár, és lelkes csapata: Egri Piroska, Nagy Marianna, Tündik Tamás és jómagam, Szász Csilla, aki úgy megszerettem az itteni embereket, hogy mind a mai napig itt tanítok. 2000-ben szervezettebb formában indul el egész Moldvában a tanítás. Külsőrekecsin 2001-ben kapcsolódik be az Iskolán Kívüli Oktatási Programba. Szarka Péter és Felicsia háza adott otthont az eddigi nyári foglalkozásoknak, most is az ő házuk otthona a magyar nyelvű foglalkozásoknak. Akkortájt Szarka Felicsia és Gyurka Valentin, helybéli lakosok töltögették a tudást közel száz érdeklődő gyerek kobakjába. A 2003-as esztendő hoz forradalmi változást, ötven év után újra hivatalosan tanulható a magyar nyelv az iskolában. A tavaly húsz gyerek, az idén már nyolcvanhat tanulja hivatalos keretek között anyanyelve szépségeit. Nehézségeink az idei esztendővel szinte teljesen megszűntek, mert iskolánk igazgatójának köszönhetően saját osztályteremmel rendelkezünk. Ha nem is vagyunk még tanrendbe beiktatva, de iskolaidőben tanulhatunk mi is. Iskolába még be nem iratkozott gyerekeink létszáma 116, beleértve az óvodáskorúakat is.
A falunak ma van már orvosi rendelője és postája is. Közigazgatásilag Rekecsin községhez tartozik. Az 1991-es áradás arra kényszeríti a falu lakóinak egy részét, hogy új falut alapítson egy közeli dombon Dumbraveni néven, de ez még nincs megjelölve a térképen. A mai helyzetkép azt mutatja, hogy a falu férfiainak kb. 70%-a Magyarországon keresi családja kenyerét, általában kőművesmunkával. Az itthonmaradottak nagyon kevés hányadának van Rekecsinben, vagy Bákóban munkája. Az asszonyok a háztartással, gyerekneveléssel, mezei munkával vannak elfoglalva. Az ifjúság pedig elvágyódik jobb világok felé, mint Magyarország és Olaszország. Aki felénk jár, biztos érzi, hogy ez egy kicsit “világvége” falu. Elzártsága javára, de hátrányára is szolgált. Javára, mert megőrződtek hagyományai. Hátránya az információhiány, a tájékozatlanságból fakadó nehézségek, a nehéz közlekedés. A hagyományok szeretetének megnyilvánulása, hogy a ’90-es évek közepe táján Szarka Mária és Sára Ferenc segítségével több éven keresztül megrendezte a Külsőrekecsini Táncfesztivált májusban, amelyen magyarországi, erdélyi, gyimesi, moldvai hagyományőrzők mutatták be táncaikat. 1998-tól már hagyományossá vált a nyári tánctáborok megszervezése. A helyi lakosok segítségével – Szarka Mária, Szarka Felicsia, Dobos Rózsa, Fehér Márton – sikerült minden évben emlékezetes hetet zárni, a következő évi előrelépést mindig ez biztosítja. Ez a mi falunk, s mi így szeretjük, ahogy a jó isten nekünk rendelte. Bárkit szeretettel látunk falunkban, aki kíváncsi ránk, aki többet szeretne tudni mindennapi életünkről.
